Nick Nolte amerikai színész, akit egykor a szépség és az erő szimbólumának tekintettek, nemrég ünnepelte 82. születésnapját. Annak ellenére, hogy Nolte a kemény és erős férfiak szerepeiről volt híres, színészi tehetsége sokkal mélyebbnek és sokrétűbbnek bizonyult. Emlékezetes megjelenése — szögletes állkapocs, szögletes arccsontok és gondtalanul kócos haj — a shakespeare-i tragédiák hőseihez teszi őt hasonlóvá, és a jellegzetes erő képét adja.
Kiemelkedő színészi képességei nemcsak a kritikusok elismerését, hanem az amerikai filmművészet egyik legjobb színésze címet is meghozták Noltynak. Bár ma már nem számít olyan szívtiprónak, mint egykor, még mindig nagyban hozzájárul a filmművészethez, és igazi legenda marad. Munkássága még mindig inspirálja a közönséget, és visszhangra talál, magát a színészt pedig méltán tartják az iparág egyik legelismertebb szakemberének.
Noltee 1991-ben Golden Globe-díjat nyert a drámafilmben nyújtott alakításáért, és háromszor jelölték Oscar-díjra is kiemelkedő munkájáért, többek között A dagály hercegében nyújtott ikonikus szerepéért. A jelölések és a díjak önmagukért beszélnek, bizonyítva Noltey egyedülálló tehetségét és azt a képességét, hogy bele tud bújni a karakterekbe és meg tudja lepni a közönséget. Más népszerű filmekben, mint a „Harcos” és a „Boszorkányság”, Noltey utánozhatatlan mélységet mutatott karaktereinek.
Az élete azonban megváltozott, amikor 2002-ben széles körben elterjedt egy fotó, amelyen gondatlanul nézett ki. A fotó nyilvános elítélést váltott ki, és felhívta a figyelmet személyes és jogi problémáira. Ennek ellenére továbbra is olyan színész marad, akinek tehetségére és a filmvilághoz való hozzájárulására még évekig emlékezni fognak. Noha Noltey mára vesztett korábbi hírnevéből, munkásságát még mindig nagyra értékelik.
Futballedzője visszaemlékezett arra, hogy Nolty már főiskolai évei alatt is érdeklődést mutatott a színészet iránt, annak ellenére, hogy természetes tehetsége volt a sporthoz. Bár sovány, esetlen fiúnak írták le, Noltey kitartó volt, és már gyerekkora óta a filmvászonra vágyott. Azt is elárulta, hogy iskolai évei alatt nem diagnosztizált diszlexiától szenvedett, ami megmagyarázza néhány kommunikációs és tanulási nehézségét.
Karrierjét modellként kezdte, és már 1972-ben a Clairol „Summer Blonde” reklámkampányának arca lett, amivel az egyik legfelismerhetőbb modell lett. Az, hogy Sigourney Weaver mellett részt vett egy női hajfestékreklámban, az egyik első ilyen lépés volt az iparágban. A Gazdag ember, szegény ember című televíziós minisorozat 1976-ban hozta meg Noltynak az első nagyobb hírnevet, és Tom Jordache szerepével a közönség kedvencévé vált.
Ebben a sorozatban végzett munkája valósággal felháborodást keltett. Nolty szerepéhez intenzív fizikai edzésben kellett részt vennie, annak ellenére, hogy mindössze 150 kilót nyomott. A szerepre való felkészülés hosszú volt, szigorú diétát és napi kocogást igényelt. A kitartás és az áldozatvállalás meghozta gyümölcsét, és ennek köszönhetően Nolty kiérdemelte az egyik legkiválóbb színész státuszát.
Hollywoodi sztársága 1982-ben jött el, amikor a 48 óra című akciófilmben játszott. Eddie Murphyvel való együttműködése új szintre emelte színészi karrierjét. A „48 óra” úttörő film volt, amely először mutatta be a fehér és fekete szereplők közötti feszült viszonyt, ami érdeklődést és vitákat váltott ki.
Az 1990-es években Noltey elérte karrierje csúcsát, és lenyűgöző rajongói sereget gyűjtött össze, de a 2000-es években a hangsúly a magánéletére tevődött át. Három házasság és a hatóságokkal való rendszeres összeütközések váltak életének részévé, tükrözve zaklatott természetét és a környezetével való néha nehéz kapcsolatát. Ennek ellenére Nolteynak sikerült hűnek maradnia önmagához.
Ma már józan és nyugodt életet él. Bevallotta, hogy egykor alkoholt használt, hogy megbirkózzon a nehézségekkel, de 2002 óta egészséges életmódot folytat. Bár karrierje lejtmenetbe került, Noltey megelégszik szerény örömeivel — egy malibui faházzal, könyvekkel és kirándulásokkal a családjával. Két gyermek, Brawley és Sophia apja, és szívesen támogatja őket abban, hogy megtalálják a saját útjukat, még ha az nem is a színészet.
Az évek ellenére Nolty továbbra is dolgozik, és az életet izgalmas kalandnak tekinti, aminek energiával és szenvedéllyel hajlandó nekivágni. Öröksége, mint színész, aki továbbra is példamutatással inspirál, fontos része marad a filmművészetnek.