Chang és Eng ikrek Thaiföldön születtek. A testvérek mellkasi részüknél voltak összenőve.
30 évesek voltak, amikor úgy döntöttek, hogy családot alapítanak, és feleségül vették a nővéreket. A fiatal menyasszonyok mindössze 16 évesek voltak. Az esküvő után nem teljesen szokványos módon kellett berendezniük otthonukat. Felváltva éltek mindkét feleségükkel – háromnaponta váltottak.
Életük során 21 alkalommal lettek apák. Changnak tíz gyermeke született, Engnek pedig eggyel több. Ebben a cikkben láthatók a gyermekek és a feleségek valódi fényképei.
Az orvosok sokkot kaptak, amikor a sziámi ikrek összenőtt mellkasi üreggel születtek. 1811-et írtunk, és kevesen voltak felkészülve egy ilyen jelenségre.
A férfiak testei különállóak voltak, de egy sáv kötötte össze őket a mellkasuknál. A testvéreknek egy közös szervük is volt: a máj. Ma már aktívan alkalmazzák a szétválasztást, de akkoriban senki sem gondolt erre.
Az orvosok nem is tudták, hogyan segíthetnének a testvéreken. Mindenki azt mondta, hogy hamarosan fájdalmas halált halnak, de minden teljesen másképp alakult.
A sziámi ikrek hírneve egész Európában elterjedt. Szokatlan látványosságként hívták meg őket, hogy szórakoztassák a közönséget, majd a testvérek művészként kezdtek fellépni. Szépen énekeltek és vitatkoztak egymással a színpadon a nézők előtt.
Amikor Chang és Eng igazán népszerűvé váltak, úgy döntöttek, hogy Angliába költöznek. Ott egy romantikus, de nem teljesen szokványos történet várt rájuk. Az angol Sophia egyszerre két férfiba szerelmes lett, és elszánt rajongójuk lett.
Ő azt akarta, hogy közös feleségük legyen, és együtt éljék át az élet örömeit és bánatait. Abban az időben senki sem volt kész egy ilyen fejleményre, ezért a sziámi ikrek elutasították Sofia ajánlatát, félve a társadalmi elítéléstől. A hatóságok sem hagyták volna jóvá egy ilyen házasságot.
Hamarosan a testvérek Észak-Karolinába költöztek, ahol gondtalan és nyugodt életet kezdtek élni. Ott találkoztak leendő feleségeikkel, Adelaide-del és Sarah-val.
A lányok nagyon fiatalok voltak, mindössze 16 évesek. Szüleik megtiltották nekik, hogy siámi ikrekkel házasodjanak össze, de az érzelmek felülkerekedtek.
1843-ban megkötötték szokatlan házasságukat. A társadalom egyébként nyugodtabban fogadta ezt a hírt, mert a friss házasokról látszott, hogy igazi szerelemről van szó.
A nővérek külön házakban laktak, és felváltva látogatták meg a testvéreket. Évtizedeken át a nők háromnaponta cserélődtek, így teremtve a boldog család illúzióját.
Ez idő alatt a házaspárnak 21 gyermeke született. Utódaik még ma is élnek, és büszkék világhírű őseikre. A legfontosabb azonban, hogy különlegességük ellenére elérték az emberi boldogságot.
A testvérek szinte egyszerre haltak meg. Az egyik testvér tüdőgyulladásban halt meg, a másik pedig néhány órával később követte őt. A szívük nem volt kész arra, hogy csak félig éljen.
Azóta sokan emlékeznek ezekre a testvérekre, akik teljes életet éltek. Bebizonyították, hogy lehetünk boldogok, bármi is történjék, mert minden rajtunk múlik.