A tűzoltó harmadfokú égési sérüléseket szenvedett – íme, 7 évvel később

Patrick Hardison életveszélyes sérüléseket szenvedett egy házban keletkezett tűz során, amikor megpróbálta megmenteni egy nőt, aki szerinte csapdába esett. A tűz következtében harmadik fokú égési sérüléseket szenvedett, amelyek az egész arcát és a fejbőrét borították. Hosszú évekig baseball sapkát, napszemüveget és fülprotézist viselt, megbékélve új megjelenésének fájdalmas valóságával.

Patrick emlékezett rá, hogy a gyerekek elmenekültek, amikor meglátták, és ez hatalmas érzelmi sokkot okozott neki. Azonban minden megváltozott 2015-ben, amikor a történelem legnagyobb arcátültetési műtétjén esett át.

A jelentések szerint Patrick esélye az arcátültetés után 50-50 volt. Azonban a 26 órás műtét után, amelyben több mint 100 orvos vett részt, a beavatkozás sikeres volt. Ma Patrick Hardison élvezi az életet feleségével és gyermekeivel.

Az elmúlt években a medicina jelentős fejlődést ért el, és az egyik legkiemelkedőbb eredmény az arcátültetés lehetősége. Amióta 2005-ben Isabelle Dinoire lett az első ember, aki átesett ezen a beavatkozáson, az arcátültetés potenciális megoldás lett olyan emberek számára, mint Patrick, akik súlyos arcdeformitástól szenvednek.

2001-ben Patrick, aki önkéntes tűzoltó volt, egy házhoz érkezett tűzoltás céljából, ami örökre megváltoztatta az életét. Az incidens során a ház ráomlott, ami súlyos égési sérüléseket és egyéb súlyos traumákat okozott az arcán. A tűz elpusztította a füleit, az ajkait, az orra nagy részét és a szemhéjait. Évekig nem tudott normális mimikát kialakítani, és még olyan alapvető funkciókat is nehezen tudott végrehajtani, mint az evés, a pislogás vagy a fájdalom nélküli nevetés.

Az évek során Patrick külseje megnehezítette a kapcsolatait a környezete, különösen a gyerekek, akik gyakran megijedtek tőle. Patrick élete folyamatos küzdelemmé vált a bámuló tekintetekkel és az elszigeteltséggel. Baseball sapkát, napszemüveget és protéziseket viselt, hogy megvédje magát a környezete ítélkező tekinteteitől.

A traumája ellenére Patrick soha nem adta fel a reményt, hogy visszakapja az arcát. 2005-ben Isabel Dinoire-en végezték el az első arcátültetést a történelemben. De csak egy évvel később sikerült Patricknek, amikor Eduardo D. Rodriguez doktorhoz, a NYU Langone orvosi központba irányították. Hosszú keresés után végre áttörés történt, amikor David Rodeau, egy 26 éves férfi, aki egy kerékpáros balesetben vesztette életét, potenciális donorként került kiválasztásra.

David családja, élén édesanyjával, Nancy Millarral, beleegyezett, hogy szerveket, köztük az arcát is, felajánlja Patrick megsegítésére. Ez a jóságos és nagylelkű gesztus fordulópontot jelentett Patrick életében.

A műtét napján Dr. Rodriguez és csapata 26 órán át fáradhatatlanul dolgozott, végrehajtva a valaha végzett legnagyobb arccsont-átültetési műtétet. A beavatkozás nem volt kockázatmentes, Patrick túlélési esélyei mindössze 50-50% voltak. De ő kitartóan haladt előre, remélve, hogy új életet kezdhet.

A műtét előtt Patrick őszinte szavakkal osztotta meg legidősebb lányával, Alisonnal, hogy reméli, egy napon anélkül kísérheti az oltárhoz, hogy sapkát és napszemüveget kelljen viselnie. Ez a pillanat megerősítette elszántságát, hogy a kockázat ellenére is végigcsinálja a beavatkozást.

A műtét sikeres volt, de a gyógyulás hosszú és bonyolult folyamat volt. Patrick komplikációkkal küzdött, többek között vérnyomásingadozásokkal, légúti problémákkal és duzzanatokkal, de idővel új arca begyógyult. Újra meg kellett tanulnia beszélni és nyelni, és érzelmi nehézségekkel küzdött, amíg hozzászokott új külsejéhez.

Talán a legmeghatóbb pillanat Patrick gyógyulása során az volt, amikor találkozott David Rodebo édesanyjával. Nancy mindig is tudta, hogy fia másoknak szeretne segíteni szervadományozással, és meghatódott a Patrickkel való találkozástól, tudva, hogy fia arca segít neki újra élni. Találkozásuk nagyon érzelmes volt, és úgy beszélgettek, mintha rokonok lennének.

Hét évvel a transzplantáció után Patrick továbbra is gyógyul, bár még mindig szed anti-relapszus gyógyszereket, hogy a szervezete ne támadja meg az átültetett szövetet. A nehézségek ellenére hálás az új életéért, és másokat is inspirálni szeretne, akik hasonló problémákkal küzdenek. Patrick könyvet írt, és reméli, hogy utazása reményt adhat azoknak, akik reménytelennek érzik magukat.

„Szeretném, ha az emberek tudnák: bármennyire is nehéz, soha nem késő reményt találni. Mindent el lehet érni” – mondja.

Ma Patrick inspiráló példája a kitartásnak, gyógyulása pedig a gyógyászok, különösen Dr. Eduardo D. Rodriguez és csapata hihetetlen munkájának bizonyítéka. Patrick története az erő, a remény és az emberi együttérzés erejének története.

Kérjük, ossza meg Patrick csodálatos utazását másokkal is, hogy tisztelegjen az orvosok és a donor családja előtt, akik lehetővé tették a gyógyulását.